1813. szeptember 3-i születésére emlékezve nemcsak a reformkor jelentős regényíróját idézzük fel, hanem a modern magyar oktatás egyik megteremtőjét és a 19. századi magyar liberalizmus egyik legnagyobb hatású gondolkodóját is. Eötvös művei ma már egy elmúlt világ társadalmi viszonyairól beszélnek, de alapvető kérdésük – hogyan lehet igazságosabb, műveltebb és szabadabb társadalmat teremteni – aligha veszített aktualitásából.
1880. augusztus 26-án született Guillaume Apollinaire, a 20. század eleji európai irodalom egyik legeredetibb és legnagyobb hatású költője. Életműve különös átmenetet képez a 19. század szimbolizmusa és a modern avantgárd között: egyszerre őrzött meg valamit a hagyományos líra dallamosságából, miközben merészen bontotta fel a vers addig megszokott formáit.
1946. augusztus 13-án, nyolcvan évvel ezelőtt halt meg Herbert George Wells, az angol irodalom egyik legeredetibb és legnagyobb hatású alakja, akit ma elsősorban a modern tudományos-fantasztikus irodalom egyik megteremtőjeként tartunk számon. Regényeiben olyan találmányokról, társadalmi változásokról és világméretű konfliktusokról írt, amelyek saját korában még merész fantáziának tűntek, később azonban meglepően sok esetben a valóság részévé váltak. Az időutazás, az idegen világok támadása, a genetikai beavatkozás vagy éppen a modern hadviselés lehetőségei Wells műveiben nem pusztán látványos ötletek voltak: mindig az emberi társadalomról, a hatalomról, a félelemről és a fejlődés következményeiről szóltak.
1790. augusztus 8-án született Kölcsey Ferenc, a magyar reformkor egyik legjelentősebb költője, kritikusa, politikusa és gondolkodója, akinek nevét mindenekelőtt a Himnusz tette halhatatlanná. Életműve azonban jóval gazdagabb annál, mint amit nemzeti imádságunk szerzőjeként róla általában tudunk: a magyar irodalmi kritika egyik úttörője, Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalmának híve, kiváló szónok és a reformkori politikai élet fontos szereplője volt.
1941. augusztus 1-jén jelent meg a Nyugat utolsó száma, és ezzel lezárult a modern magyar irodalom egyik legfontosabb korszaka. Az 1908-ban alapított folyóirat több mint három évtizeden át nem csupán új művek közlési helye volt, hanem szellemi műhely, vitafórum és irodalmi mérce is. Lapjain olyan szerzők pályája bontakozott ki, mint Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula vagy később József Attila és Radnóti Miklós.
1909. július 24-én született Budapesten, a Krisztinavárosban Károlyi Amy, eredeti nevén Károlyi Mária, József Attila-díjas költő és műfordító. A magyar irodalom történetében hosszú időn át elsősorban Weöres Sándor feleségeként és alkotótársaként emlegették, holott önálló, különleges hangú költői életművet teremtett. Verseinek...
1621. július 8-án született — pontosabban ezen a napon keresztelték meg, és a hagyomány ezt tartja születésnapjának — Jean de La Fontaine, a francia klasszicizmus egyik legismertebb alakja, a világirodalom talán leghíresebb fabulaköltője. Neve mára szinte összeforrt az állatmesékkel: rókáival, hollóival, farkasaival, bárányaival és tücskeivel nemcsak gyermekek nemzedékeit szórakoztatta, hanem felnőtteknek is tükröt tartott.
Az angolszász könyvaukciós piac 1990 és 2025 között látványosan átalakult: a klasszikus bibliofil gyűjtésből egyre inkább globális presztízs- és befektetési piac lett. A „könyvaukció” fogalma közben jelentősen kitágult. A nagy londoni és New York-i házak – mindenekelőtt a Sotheby’s és a Christie’s – ma már nemcsak nyomtatott könyveket árvereznek, hanem kéziratokat, térképeket, leveleket, archívumokat, történelmi dokumentumokat, tudományos és irodalmi relikviákat is. A Christie’s saját meghatározása szerint a kategória a nyomtatott könyvektől a térképeken, középkori kéziratokon és autográf leveleken át az archívumokig terjed; a Sotheby’s hasonlóan széles mezőben dolgozik, és az elmúlt öt évben 400 millió dollárt meghaladó forgalmat jelzett könyv- és kéziratosztályán.
1903. június 25-én született Indiában Eric Arthur Blair, akit a világ George Orwell néven ismert meg. Bár életében számos műfajban alkotott – írt regényeket, esszéket, riportokat és politikai publicisztikákat –, nevét elsősorban két regénye, az Állatfarm és az 1984 tette halhatatlanná. Munkássága azonban jóval túlmutat ezen a két klasszikuson: Orwell a 20. század egyik legfontosabb gondolkodója volt, aki rendkívüli pontossággal ismerte fel a modern tömegtársadalmak veszélyeit.
