Legújabb írásaink

Ady Endre könyveinek aukciós piaca különös kettősséget mutat: a neve folyamatosan jelen van az antikváriumi forgalomban, de az igazán nagy árakat nem egyszerűen az „Ady-kötet” ténye, hanem a kiadás, a példány története, a dedikáció, a kötés, a ritkaság és a proveniencia együttese hozza létre. A téma pontos tárgyalásánál rögtön hozzá kell tenni, hogy 1930-tól napjainkig nem áll rendelkezésre egyetlen, teljes, minden árverést lefedő nyilvános adatbázis; a legbiztosabb korai támpontot az Országos Széchényi Könyvtár 1939-ben kiadott gyűjtői kézikönyve adja, amely az 1888–1938 között elért antikváriumi és aukciós árakat rendszerezte, a későbbi korszakra pedig a nagyobb magyar antikváriumok és online aukciós archívumok adatai használhatók. Emiatt az alábbi kép nem abszolút, minden magáneladást és zárt árverést is lefedő statisztika, hanem a nyilvánosan ellenőrizhető magyar aukciós és antikváriumi adatok alapján kirajzolódó piaci ív.

Harper Lee (1926. április 28. – 2016. február 19.) az amerikai irodalom egyik legkülönösebb és legnagyobb hatású alakja: egyetlen regénnyel vált világhírűvé, majd évtizedekre szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. Műve, a To Kill a Mockingbird (1960) a 20. századi próza alapköve, amely máig az egyik legtöbbet olvasott és tanított regény az angolszász világban.

2026. április 23-án száz éve, hogy megszületett Janikovszky Éva (1926–2003), a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legkülönlegesebb hangú alkotója. Kevés szerző mondhatja el magáról, hogy művei egyszerre szólnak gyerekekhez és felnőttekhez – ő azonban éppen ebben volt utolérhetetlen: könyvei nemcsak a gyermeki gondolkodást mutatták meg hitelesen, hanem a felnőtt világ visszásságait is finom, ironikus tükrön keresztül láttatták.

1724. április 22-én, a poroszországi Königsbergben (ma Kalinyingrád) született Immanuel Kant, a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodója, akinek neve ma már nemcsak a filozófiában, hanem az irodalomtörténetben is megkerülhetetlen. Bár Kant nem szépirodalmi szerző volt, hatása olyan mélyen áthatotta az európai szellemi életet, hogy nélküle egészen másként alakult volna a modern irodalom.

Thornton Wilder (1897. április 17. – 1975. december 7.) az amerikai irodalom egyik legsajátosabb hangú alkotója volt: drámaíró, regényíró és esszéista, aki műveiben a mindennapi élet látszólag jelentéktelen pillanataiban fedezte fel az egyetemes emberi tapasztalatot. Nem véletlen, hogy háromszor is elnyerte a Pulitzer-díjat – kétszer drámáért, egyszer regényért –, ami ritka teljesítmény az irodalomtörténetben.

A 2000-es évek eleje a könyvaukciók történetében egyértelmű korszakhatárt jelent: ekkor vált a ritka könyvek piaca a szűk bibliofil körök világából a nemzetközi műtárgypiac szerves részévé. Az angolszász aukciósházak, mindenekelőtt a Christie’s és a Sotheby’s, ebben az időszakban olyan árakat értek el könyvekkel és kéziratokkal, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, és ezzel új befektetői réteget is bevonzottak.

Márai Sándor 1900-ban, Kassán látta meg a napvilágot, egy olyan történelmi és kulturális közegben, amely egész életművét meghatározta. Írásaiban a polgári létformát, annak értékeit és lassú felbomlását örökítette meg – mindezt páratlan eleganciával, fegyelmezett stílusban és mély emberismerettel.

1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov, a 20. századi science fiction meghatározó írója, akinek munkássága alapjaiban formálta a műfaj arculatát. Nemcsak rendkívüli termékenysége – több mint 400 könyv – miatt vált legendává, hanem azért is, mert képes volt a tudományt közérthető, mégis gondolatébresztő formában az irodalom részévé tenni.

1757. április 3-án született Verseghy Ferenc, a magyar felvilágosodás és nyelvújítás egyik legérdekesebb és legösszetettebb személyisége, aki egyszerre volt költő, nyelvész, műfordító és gondolkodó. Életműve különleges helyet foglal el a magyar irodalom történetében: nem tartozott a legismertebb klasszikusok közé, mégis meghatározó hatással volt a magyar nyelv modernizálására és az irodalmi gondolkodás alakulására.