1882. október 22-én, vasárnap délben, 65 éves korában elhunyt Arany János, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A költőt Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületéhez tartozó lakásában érte a halál. Távozása nem csupán az irodalmi életet rendítette meg: az egész ország gyászolta azt az embert, aki a Toldi szerzőjeként, balladáival és páratlan nyelvi gazdagságával már életében a nemzeti kultúra meghatározó alakjává vált.
109 éve, 1917. október 5-én született Debrecenben Szabó Magda, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb és legolvasottabb prózaírója. Pályája különös ívet járt be: költőként indult, majd hosszú hallgatásra kényszerült, később pedig regényíróként vált nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ismertté. Életművének erejét talán éppen az adja, hogy személyes emlékeit, családi történeteit és a történelem nagy fordulatait rendkívüli érzékenységgel tudta összekapcsolni.
1910. szeptember 24-én született Budapesten Vas István, a 20. századi magyar irodalom egyik sokoldalú és meghatározó alakja, költő, író, műfordító és esszéista. Pályája több irodalmi korszakon ívelt át, életművében pedig egyszerre volt jelen a Nyugat öröksége, a modern városi költészet, a személyes emlékezés és az európai irodalmi hagyomány iránti fogékonyság.
1813. szeptember 3-i születésére emlékezve nemcsak a reformkor jelentős regényíróját idézzük fel, hanem a modern magyar oktatás egyik megteremtőjét és a 19. századi magyar liberalizmus egyik legnagyobb hatású gondolkodóját is. Eötvös művei ma már egy elmúlt világ társadalmi viszonyairól beszélnek, de alapvető kérdésük – hogyan lehet igazságosabb, műveltebb és szabadabb társadalmat teremteni – aligha veszített aktualitásából.
1880. augusztus 26-án született Guillaume Apollinaire, a 20. század eleji európai irodalom egyik legeredetibb és legnagyobb hatású költője. Életműve különös átmenetet képez a 19. század szimbolizmusa és a modern avantgárd között: egyszerre őrzött meg valamit a hagyományos líra dallamosságából, miközben merészen bontotta fel a vers addig megszokott formáit.
1946. augusztus 13-án, nyolcvan évvel ezelőtt halt meg Herbert George Wells, az angol irodalom egyik legeredetibb és legnagyobb hatású alakja, akit ma elsősorban a modern tudományos-fantasztikus irodalom egyik megteremtőjeként tartunk számon. Regényeiben olyan találmányokról, társadalmi változásokról és világméretű konfliktusokról írt, amelyek saját korában még merész fantáziának tűntek, később azonban meglepően sok esetben a valóság részévé váltak. Az időutazás, az idegen világok támadása, a genetikai beavatkozás vagy éppen a modern hadviselés lehetőségei Wells műveiben nem pusztán látványos ötletek voltak: mindig az emberi társadalomról, a hatalomról, a félelemről és a fejlődés következményeiről szóltak.
1790. augusztus 8-án született Kölcsey Ferenc, a magyar reformkor egyik legjelentősebb költője, kritikusa, politikusa és gondolkodója, akinek nevét mindenekelőtt a Himnusz tette halhatatlanná. Életműve azonban jóval gazdagabb annál, mint amit nemzeti imádságunk szerzőjeként róla általában tudunk: a magyar irodalmi kritika egyik úttörője, Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalmának híve, kiváló szónok és a reformkori politikai élet fontos szereplője volt.
1941. augusztus 1-jén jelent meg a Nyugat utolsó száma, és ezzel lezárult a modern magyar irodalom egyik legfontosabb korszaka. Az 1908-ban alapított folyóirat több mint három évtizeden át nem csupán új művek közlési helye volt, hanem szellemi műhely, vitafórum és irodalmi mérce is. Lapjain olyan szerzők pályája bontakozott ki, mint Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula vagy később József Attila és Radnóti Miklós.
1909. július 24-én született Budapesten, a Krisztinavárosban Károlyi Amy, eredeti nevén Károlyi Mária, József Attila-díjas költő és műfordító. A magyar irodalom történetében hosszú időn át elsősorban Weöres Sándor feleségeként és alkotótársaként emlegették, holott önálló, különleges hangú költői életművet teremtett. Verseinek...
