Stefan Zweig a 20. század első felének egyik legnépszerűbb és legérzékenyebb hangú európai írója volt, akinek munkássága ma is sokak számára jelenti a humanizmus, a tolerancia és a lélektani finomság példáját.
1931. november 26-án Thomas Mann, a 20. század egyik legjelentősebb regényírója ünnepélyesen átvette az irodalmi Nobel-díjat. Személyében olyan író kapott kitüntetést, aki műveiben következetesen a szellemi felelősségvállalás, a szabadság és a humanizmus képviselője maradt – és akinek gondolatai a mai napig meghatározzák az európai irodalmi és kulturális gondolkodást.
Roald Dahl életműve ma is élő, eleven és megkerülhetetlen része a világirodalomnak. Történetei arra emlékeztetnek bennünket, hogy a fantázia határtalan, a gyermeki nézőpont pedig sokszor igazabb minden felnőtt bölcsességnél. Bár Dahl 1990. november 23-án örökre távozott, könyvei továbbra is ott bújnak meg a gyerekek párnája alatt – tele varázslattal, furcsasággal, és azzal a különös, csak rá jellemző humorral, amelyért milliók szeretik.
1694. november 21-én született Voltaire, polgári nevén François-Marie Arouet francia író, történész és filozófus, a francia felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja, akinek öröksége ma is él: művei és gondolatai mindmáig a szabad gondolkodás, a tolerancia és az emberi méltóság melletti kiállás szimbólumai.
Vörösmarty életműve máig a magyar kultúra egyik pillére: nyelvi gazdagsága, eszmei súlya és emberi tisztasága a magyar irodalom örök klasszikusává tették.
Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom egyik legtehetségesebb, ugyanakkor legtragikusabb sorsú alkotója. Rövid élete ellenére olyan életművet hagyott hátra, amely a magyar költészet történetében korszakos jelentőségű.
Astrid Lindgren (1907–2002) svéd írónő a modern gyerekirodalom egyik legforradalmibb alakja volt. Fiatal felnőttként újságíróként és titkárnőként dolgozott, mesélni pedig eredetileg csak saját gyermekeinek kezdett – ezekből a mesékből születtek első világhírű történetei.
Gárdonyi Géza (1863–1919) a magyar irodalom egyik legkedveltebb és legolvasottabb írója, akinek életműve a történelmi regénytől a lírai prózán át a naplóirodalomig terjed. Temetésére 1919. november 12-én került sor a vár mellett kialakított sírkertben, a későbbi Gárdonyi-sírnál.
Stockholm, 1950. november 10. – A Svéd Akadémia ezen a napon jelentette be, hogy az 1949-es irodalmi Nobel-díjat William Faulkner amerikai írónak ítéli oda, „a kortárs amerikai regényhez nyújtott erőteljes és művészileg egyedi hozzájárulásáért.”
