Legújabb írásaink

Vörösmarty életműve máig a magyar kultúra egyik pillére: nyelvi gazdagsága, eszmei súlya és emberi tisztasága a magyar irodalom örök klasszikusává tették.

Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom egyik legtehetségesebb, ugyanakkor legtragikusabb sorsú alkotója. Rövid élete ellenére olyan életművet hagyott hátra, amely a magyar költészet történetében korszakos jelentőségű.

Astrid Lindgren (1907–2002) svéd írónő a modern gyerekirodalom egyik legforradalmibb alakja volt. Fiatal felnőttként újságíróként és titkárnőként dolgozott, mesélni pedig eredetileg csak saját gyermekeinek kezdett – ezekből a mesékből születtek első világhírű történetei.

Gárdonyi Géza (1863–1919) a magyar irodalom egyik legkedveltebb és legolvasottabb írója, akinek életműve a történelmi regénytől a lírai prózán át a naplóirodalomig terjed. Temetésére 1919. november 12-én került sor a vár mellett kialakított sírkertben, a későbbi Gárdonyi-sírnál.

Stockholm, 1950. november 10. – A Svéd Akadémia ezen a napon jelentette be, hogy az 1949-es irodalmi Nobel-díjat William Faulkner amerikai írónak ítéli oda, „a kortárs amerikai regényhez nyújtott erőteljes és művészileg egyedi hozzájárulásáért.”

Albert Camus (1913–1960) francia–algériai író, filozófus és újságíró a 20. századi irodalom és gondolkodás egyik legjelentősebb alakja volt.

A régi magyar könyv gyűjtése nagyrészt stagnál az antiquáriusok kijelentései szerint. Meglévő gyűjtemények gazdái szívesen áldoznak ma is nagyobb összegeket egy-egy gyűjteményükből még hiányzó ritkaságért, de új könyvgyűjtő, ki szakértelemmel, hozzáértéssel és előre meghatározott keretek és korok közt gyűjt, nem akad.

A könyvárusi úton kívül az árverések is igen nevezetes gyarapodási eszközei valának könyvtárunknak ebben a században is, az 50-es évekig.

Londonból jelentik,hogy Edvárd király rendelésére mostanában a windsori palota összes termeiben és szobáiban lévő ingóságokról és egyéb gyűjteményekről pontos leltárt vesznek fel.