1883. december 18-án született Franz Kafka Prágában, az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legösszetettebb kulturális terében. A város német, cseh és zsidó hagyományainak metszéspontjában nőtt fel, s ez a többes kötődés – vagy éppen kötődésnélküliség – egész életművének egyik alapélményévé vált.
Jane Austen neve ma már megkerülhetetlen az angol és a világirodalomban, ám életében aligha sejthette, hogy regényei két évszázaddal később is olvasók millióit szólítják meg. 1775. december 16-án született az angliai Steventonban, egy vidéki lelkészcsalád hetedik gyermekeként.
Szepes Mária alakja különös fényben ragyog a 20. századi magyar irodalom egén. Mintha egyszerre lett volna mesemondó és bölcs, mágus és pszichológus, gyermekek barátja és titkos tanítások őrzője. 1908. december 14-én született Budapesten, egy olyan művészcsaládba, ahol szinte a levegőben vibrált a történetek és szerepek világa. Innen indult el az a hosszú, sokszínű pálya, amely végül legendává emelte.
Gustave Flaubert 1821. december 12-én született a franciaországi Rouen-ban, és a 19. századi európai irodalom egyik legnagyobb hatású prózaírójaként vonult be az irodalomtörténetbe. Neve egyet jelent a realista regény megújításával, és azzal a törekvéssel, hogy az irodalom egyszerre legyen pontos, hiteles és maradandó – éppen úgy, ahogyan azt ő maga is megálmodta több mint másfél évszázaddal ezelőtt.
Henryk Sienkiewicz (1846–1916) a lengyel irodalom kiemelkedő alakja, aki történelmi regényeivel nemcsak hazájában, hanem világszerte ismertséget szerzett. 1905. december 10-én első lengyel íróként vehette át az irodalmi Nobel-díjat, amelyet „kivételes érdemeiért az epikus írásművészet terén” ítélt oda számára az Akadémia. Ez a nap mind a lengyel kultúra, mind a világirodalom történetében mérföldkővé vált.
John Lennon nevét elsősorban a Beatles legendás zenekarával azonosítjuk, ám életművének fontos — és sokszor alulértékelt — része az irodalmi tevékenysége. Halála napja, 1980. december 8., nemcsak a zenei világban okozott megrázkódtatást: egy olyan alkotó távozott, aki a 20. századi angol nyelvű irodalomban is maradandót hagyott.
Alexandre Dumas (1802–1870) a 19. századi francia irodalom egyik legtermékenyebb és legismertebb alakja, akinek neve máig egyet jelent a kalandregény műfajával. Bár élete végén hírneve megkopott, s anyagilag is nehéz helyzetbe került, 1870. december 5-i halála után művei újra és újra reneszánszukat élték, s azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek világszerte.
1793. december 3-a fontos mérföldkő a magyar művelődés történetében: ezen a napon alakult meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, az első olyan tudós társaság Erdélyben, amely kifejezetten a magyar nyelv fejlesztését és ápolását tűzte ki célul. Bár nem volt hosszú életű intézmény, mégis jelentős szerepet játszott a magyar nyelvújítás és a 18–19. századi nemzeti művelődés kiszélesedő folyamatában.
Mark Twain az amerikai irodalom egyik legkarakteresebb hangja: egyszerre humorista, szatirikus megfigyelő és mélyen érző humanista, aki a 19. századi Amerika társadalmi dilemmáit éles szemmel, de könnyed, játékos stílusban mutatta be.
