Our latest articles

1907. május 17-én született Dsida Jenő, a huszadik századi magyar líra egyik legfinomabb hangú, törékeny és mégis rendkívüli erejű költője. Szatmárnémetiben látta meg a napvilágot, és bár mindössze harmincegy évet élt, életműve olyan tisztán és különös fényben maradt meg a magyar irodalomban, mintha egy rövidre szabott, de tökéletesen megkomponált vers lenne. Költészetében egyszerre van jelen a fiatalos játékosság, a vallásos áhítat, a halál közelségének fájdalmas tudata és az a különös derű, amely nem tagadja a szenvedést, hanem valamiképpen átlényegíti.

A magyar könyvaukciós piac 1970 és 1990 közötti története tulajdonképpen egy újraindulás, majd fokozatos kiszélesedés története. A második világháború utáni államosított könyvkereskedelemben az aukció hosszú időre megszakadt: 1949 után csaknem két évtizedes szünet következett, majd az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1969-ben rendezte meg az első újabb kori antikvár könyvaukciót. Ez az 1970-es évekre már nem alkalmi esemény volt, hanem intézményesült, katalógusokkal, eredménylistákkal, szakértői zsűrizéssel működő piac. A korszak végére a mezőny látványosan bővült: 1989 novemberéig az ÁKV harminc „nagyárverést” és hat kamaraárverést rendezett, miközben a Téka Könyvértékesítő Vállalat, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és egy magánantikváriumi kísérlet is megjelent a könyvárverések világában.

90 éve, 1936. május 5-én született Lázár Ervin, a magyar gyermekirodalom egyik legnagyobb és legkülönösebb alakja. Művei első pillantásra mesék – valójában azonban sokkal többek: a szabadság, a másság elfogadása és az emberi jóság melletti csendes, de rendíthetetlen kiállások.

1900. május 1-jén született Budapesten Szerb Antal, a 20. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb és legműveltebb alkotója. Íróként, irodalomtörténészként és esszéistaként egyaránt maradandót alkotott: műveiben a tudás nem nehézkes teher, hanem könnyed, ironikus játék, amely az olvasót is gondolkodásra és felfedezésre hívja.

Ady Endre könyveinek aukciós piaca különös kettősséget mutat: a neve folyamatosan jelen van az antikváriumi forgalomban, de az igazán nagy árakat nem egyszerűen az „Ady-kötet” ténye, hanem a kiadás, a példány története, a dedikáció, a kötés, a ritkaság és a proveniencia együttese hozza létre. A téma pontos tárgyalásánál rögtön hozzá kell tenni, hogy 1930-tól napjainkig nem áll rendelkezésre egyetlen, teljes, minden árverést lefedő nyilvános adatbázis; a legbiztosabb korai támpontot az Országos Széchényi Könyvtár 1939-ben kiadott gyűjtői kézikönyve adja, amely az 1888–1938 között elért antikváriumi és aukciós árakat rendszerezte, a későbbi korszakra pedig a nagyobb magyar antikváriumok és online aukciós archívumok adatai használhatók. Emiatt az alábbi kép nem abszolút, minden magáneladást és zárt árverést is lefedő statisztika, hanem a nyilvánosan ellenőrizhető magyar aukciós és antikváriumi adatok alapján kirajzolódó piaci ív.

Harper Lee (1926. április 28. – 2016. február 19.) az amerikai irodalom egyik legkülönösebb és legnagyobb hatású alakja: egyetlen regénnyel vált világhírűvé, majd évtizedekre szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. Műve, a To Kill a Mockingbird (1960) a 20. századi próza alapköve, amely máig az egyik legtöbbet olvasott és tanított regény az angolszász világban.

2026. április 23-án száz éve, hogy megszületett Janikovszky Éva (1926–2003), a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legkülönlegesebb hangú alkotója. Kevés szerző mondhatja el magáról, hogy művei egyszerre szólnak gyerekekhez és felnőttekhez – ő azonban éppen ebben volt utolérhetetlen: könyvei nemcsak a gyermeki gondolkodást mutatták meg hitelesen, hanem a felnőtt világ visszásságait is finom, ironikus tükrön keresztül láttatták.

1724. április 22-én, a poroszországi Königsbergben (ma Kalinyingrád) született Immanuel Kant, a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodója, akinek neve ma már nemcsak a filozófiában, hanem az irodalomtörténetben is megkerülhetetlen. Bár Kant nem szépirodalmi szerző volt, hatása olyan mélyen áthatotta az európai szellemi életet, hogy nélküle egészen másként alakult volna a modern irodalom.

Thornton Wilder (1897. április 17. – 1975. december 7.) az amerikai irodalom egyik legsajátosabb hangú alkotója volt: drámaíró, regényíró és esszéista, aki műveiben a mindennapi élet látszólag jelentéktelen pillanataiban fedezte fel az egyetemes emberi tapasztalatot. Nem véletlen, hogy háromszor is elnyerte a Pulitzer-díjat – kétszer drámáért, egyszer regényért –, ami ritka teljesítmény az irodalomtörténetben.