Új Pantheon felé

Ezt a könyvet építész írta. Olyan ember, kinek az írás nem mestersége; és aki tudja, hogy ez könyvén meg is látszik.
Mentségeül ezeket hozza fel:
Az építészet történetében vannak korok, melyek a formai tökéletességet szeretik mindenekfölött. Ilyen például: a görög korszak. Ha a dór, az ión oszlop nem készült minden részletének hajszálfinom átérzésével: kontármunka. Szinte mondhatnók: ebben a művészetben a forma a lényeg.
De vannak más építési korszakok is. Kínnal teli, vajúdó idők, amikor gyökeresen új problémák kerülnek felszínre, és ezek megoldásáért folyik a küzdelem. Ilyenkor kisebb baj, ha a részletforma darabos és faragatlan. Csak az alaprajz, a konstrukció hozzon új megoldást, csak a tömegek ritmusa legyen jó, csak a körvonal legyen beszédes.
A mi időnk is kínnal teli, nagy problémákkal vajúdó.
Ez a könyv is azt a célt tűzte maga elé: alaprajza, konstrukciója hozzon újat és vigye előbbre egy lépéssel a kor problémáinak megoldását.
Hogy elérte-e nagy célját: más kérdés.
De a kőfaragási hiányokért elnézést mer kérni a szerző.