Szép új világ

Aldous Huxley klasszikus disztópiája egy jövőbeli világállamot mutat be, ahol a stabilitás és a fogyasztói „boldogság” érdekében az embereket génmanipulációval, kondicionálással és a mesterséges Soma szer segítségével tartják egyensúlyban. A kasztokba sorolt társadalomban nincs helye a fájdalomnak, a magánynak vagy a művészetnek – ahogy az igazi szabadságnak sem.

A regény a technológiai fejlődés és a totális társadalmi kontroll összefonódását vizsgálja szatirikus éllel, és a 20. század egyik legmeghatározóbb utópisztikus-antiutópisztikus alkotásaként vált a műfaj alapkövévé.