Szarvashiba

Rákosy Gergely hangjátékai és forgatókönyvei mindig emlékezetesek. Mindegyik napjaink kisebb-nagyobb visszásságáról szól, szatirikusan vagy líraibban, de mindig élő, fájó, nyugtalanító gondjainkról. És ez is fölébreszti az olvasó továbbgondoló vagy vitatkozó kedvét. Mert mindannyiunknak vannak tapasztalatai például az autós világ nyerészkedő, feketéző, csúszópénzes hiénáiról, akiket a szerző a „Szarvashiba” című hangjátékában állít ítélőszékünk elé. Vagy ki ne tudna történeteket arról, hogy nem mindig azok kerülnek a vádlottak padjára, akiknek ott lenne a helyük, mint ezt a kötet talán legizgalmasabb, „Gombó kinn van!” című darabja mondja. És voltak apró-cseprő, de életünket megkeserítő gondjaink, mint a „Csak egy csap…” rokonszenves hősének, és a sok mindennapi gond, kenyérkereső kötelesség, az egyre inkább ránk nehezedő súlya alatt vágyunk arra, hogy találkozzunk valami szép, kedves, napsugaras élménnyel, talán azzal a Renoir-képpel, amelyet a „Fiatal lány napernyővel” író hőse szeretne réges-régen – talán éppen a mindennapi gondok helyett – megírni.