Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén

Dr. Bakó Ferenc könyve komplex kutatás eredménye, amely néprajzi és okleveles történeti anyag számbavételével vázolja fel a Mátra vidékén (elsősorban Heves megye és a Bükk hegység) a népi építkezés jellemzőit, valamint a gazdasági és társadalmi tényezők formaalakító hatását. Felhívja a figyelmet azokra az építészeti megnyilvánulásokra is, amelyek a földrajzi tényezők, a táji elzárkózottság következményei, de hangsúlyozza, hogy a geográfiai hatásra létrejött formák a gazdasági és társadalmi fejlődéssel felbomlanak és átalakulnak. Feltárja a jobbágyok, zsellérek és a nemesség közvetlen szolgálatában álló cselédek építkezésének nyomait, a nemesi építkezések visszatükrözéseit a paraszti építészetben és a polgáriasodással meginduló formaalakító folyamat eredményeit. Jellemzi a második világháború utáni építészeti irányzatokat is. A szerző részletesen bemutatja a településformák kialakulását, a belső telekformák szervezésétől egészen a lakóház tagolódásáig és az ezzel kapcsolatos tüzelőberendezések jellemzőit. Vizsgálja az egyes épülettípusok kialakulását, fejlődését, amely gyakran az építőanyag beszerzésének lehetőségétől függ. E szempontból a könyv alapvetően új információt nyújt olyan korszerű szemlélettel, amely egészen új lehetőséget tár fel nemcsak az építészeti és etnográfiai, de a történeti kutatások számára is. Ugyanez érvényes az építészeti központokra vonatkozó megállapításaira, és a népi kőművesek, iparosok tevékenységére is.
Külön érdeme a könyvnek, hogy nem esztétikai alapon, hanem történeti fejlődésében tárgyalja a népi építészetet és így olyan részletkérdésekre is kitér, amelyek eddig a magyar néprajzkutatásban nem kaptak hangsúlyt, mivel pl. a barlanglakások kérdése, vagy a közigazgatási hatóságok intézkedéseinek hatása (tűzrendészet, katonai elszállásolás stb.) a paraszti építkezés alakulására. Mivel a Mátra vidéke palócok lakta településeiről csak a múlt század végén jelent meg néhány kisebb leírás, e szakterületről ez tekinthető az első jelentősebb népi építészeti monográfiának. Korszerű feldolgozása széles körű érdeklődésre tarthat igényt a szakemberek (építészek, etnográfusok, régészek, történészek) körében. A tájékozottabb olvasóréteg és a tanulni vágyó laikusok, különösen pedig a honismerettel foglalkozók is haszonnal forgathatják e könyvet.