Oroszország háborúja a magyarok ellen 1849-ben

1849 nyarán a Magyarországon harcoló hadseregek közül az orosz hadsereg volt a legnagyobb. Ennek az Európában azelőtt soha nem látott méretű orosz haderőnek a létszáma nemcsak a tavaszi hadjáratot győztesen megvívó, Erdélyt és a fővárost is beleértve szinte az egész ország területét felszabadító fiatal honvédseregét múlta felül, hanem az oroszokat segítségül hívó, itt harcoló osztrák haderőét is. Paradox helyzet állt elő: a segélycsapatok (az orosz hadsereget az osztrákok a hivatalos levelezésben mindig így nevezték) erősebbek voltak, mint a tulajdonképpeni hadviselő felek. Az osztrák-orosz szövetségesek konfliktusainak sorozata részben éppen ebből az ellentmondásos helyzetből fakadt.
A magyarországi orosz intervenciót, annak okait, súlyát és következményeit, a hazánk területén harcoló cári haderő működését a korszak szereplői, majd a történetírók igen különbözőképpen magyarázták és ítélték meg az elmúlt másfél száz év folyamán. Az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy vajon megbirkózott volna-e a magyar honvédsereggel a cs. kir. hadsereg orosz segítség nélkül is.