o-Ai-san

T. Myu japán író ezzel a reprezentáns regényével mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek, miután úgy ezzel, mint egyéb írásaival, egész Európát már meghódította.
o-Ai-san egyszerű polgárcsalád leánya, akit apja korai halála után egy rangján aluli házassága miatt a szamurájok közösségéből kitaszított, volt bárói rangú ember fogad házába. Nevelő szülei édes gyermekükként kezelik, de ez nem akadályozza meg a lánykát abban, hogy fogadott testvérébe bele ne szeressen. Tiszta vonzalma viszonzásra talál és a fiatalok el is határozzák, hogy amint lehetséges, Isten és emberek előtt egymáséi lesznek.
A sors azonban másképpen akarta. A fiú nagyapja, a báró már megbánta, hogy fiát kitagadta és unokáját szívesen örökbefogadná, bárói címét és vagyonát ráhagyná és szamurájhoz illő nevelést és pályát biztosítana neki. Csakhogy így lehetetlenné válna a készülő frigy, mert egyszerű polgárlány nem lehet báró felesége. Ha a fiú mégis ragaszkodna szerelméhez, akit titkon már eljegyzett, megismételné apja ballépését és örökre kizárná magát a nemes emberek kasztjából.
Ahogyan T. Myu a fiatalok lelki vívódásait, majd egymásért való további harcait a végső drámai pillanatokig leírja, azt semmiféle európai mértékkel vagy hasonlattal sem lehet felmérni. Ugyanígy egyedülálló az a végtelenül finom nyelvezet, ahogyan akár a japán kerteket, tájakat, embereket, sőt a japán lelkületet gondolkodásmódot leírja, vagy talán helyesebben: érzékelteti.