Magyar avantgárd irodalmi kolligátum - 10 füzet együtt

A magyar aktivista és baloldali avantgárd irodalom tíz, 1917 és 1928 között megjelent önálló kiadványát egyesítő, tartalmilag egységes kolligátum. A gyűjtemény gerincét Kassák Lajos és a MA folyóirat köréhez kapcsolódó korai antológiák és verseskötetek alkotják, amelyeket a húszas évek avantgárd programirata, valamint expresszionista és munkásirodalmi kiadványai egészítenek ki.
A kolligátum Somló István (1902–1971) Kossuth-díjas színművész, rendező és színházigazgató könyvtárából származik.

A kolligátum tartalma

1. Új költők könyve.
György Mátyás, Kassák Lajos, Komját Aladár és Lengyel József versei. Budapest, 1917, a MA kiadása.
A magyar aktivista költészet egyik fontos korai antológiája. A négy szerző verseit közreadó kötet jól szemlélteti a Kassák körül kialakult új költői nyelvet: a hagyományos versformáktól való elszakadást, a szabadvers térnyerését, valamint a modern nagyvárosi és társadalmi élmények megjelenését. Az antológia a MA irodalmi programjának egyik korai, reprezentatív dokumentuma.

2. Pintér Ferenc: Ostromolják a várost.
Budapest, 1924.
Expresszionista és társadalmi érzékenységű verseskötet. Költeményeiben a modern nagyváros, a szegénység, a háborút követő válság és az egyén kiszolgáltatottsága jelenik meg. A város nem pusztán helyszín, hanem nyugtalan, feszültségekkel terhes, szinte önálló szereplője a verseknek.
A mű a húszas évek avantgárd és modernista költészetének kevésbé közismert, de jellegzetes darabja, amely jól illeszkedik a kolligátum társadalmi és művészeti tematikájába.

3. Lantos Béla írásai: Gyere te szomjas.
Henry Barbusse előszavával. Budapest, 1928, a szerző kiadása.
Somló Istvánnak (1902-1971) dedikált példány.
Lantos Béla társadalmi és mozgalmi indíttatású írásainak gyűjteménye. A mű a húszas évek második felének munkásirodalmához és baloldali kultúrmozgalmaihoz kapcsolódik. Nemzetközi szellemi összefüggéseit Henry Barbusse francia író előszava is hangsúlyozza.

4. Palasovszky Ödön – Hevesy Iván: Manifesztum 1922. A milliók kultúráját! Új művészetet! Le a penészvirággal!
Budapest, 1922. Első kiadás.
A kolligátum egyik legjelentősebb és legritkább darabja. Palasovszky Ödön és Hevesy Iván programadó kiáltványa a művészet társadalmi megújítását, az elitkultúrával való szakítást és a széles tömegekhez szóló, korszerű művészet létrehozását követeli. A szöveg egyszerre művészeti, kulturális és társadalmi manifesztum.
A címlap a kiáltvány jelszavait monumentális, geometrikusan szerkesztett tipográfiával jeleníti meg. Az eredeti, 1922-es első kiadás a magyar avantgárd programiratainak különösen ritka és fontos emléke.

5. 1924. Antológia. Horizont Könyvek 3.
Déry Tibor, Glauber Henrik, Kassák Lajos, Nádass József, Reiter Róbert és Tamás Aladár verseivel; Kassák Lajos bevezetőjével. Bécs, 1924, Horizont.
A bécsi magyar emigráció avantgárd irodalmának reprezentatív antológiája. A kötet Kassák Lajos körének, valamint a magyar aktivizmus újabb nemzedékének verseit tartalmazza. Fontos átmenetet képvisel a MA korai expresszionista–aktivista költészete és a húszas évek konstruktivista, tárgyiasabb törekvései között.
A szerzők névsora különösen figyelemre méltó: Déry Tibor és Kassák Lajos mellett olyan alkotók szerepelnek benne, akik a magyar és a közép-európai avantgárd különböző irányzataihoz kapcsolódtak.

6. Barta Sándor: Vörös zászló. Versek.
Budapest, 1919, a MA kiadása.
Barta Sándor forradalmi hangvételű korai verseskötete, amely szorosan kapcsolódik az 1918–1919-es politikai és társadalmi változásokhoz. Költészetét a lendületes szabadvers, a közösségi hang, a forradalmi jelképrendszer és az expresszionista képhasználat jellemzi. Bortnyik Sándor borítójával.

7. Kahána Mózes: Univerzum. Versek.
Budapest, 1918, a MA kiadása.
Kahána Mózes korai verseskötete, a magyar expresszionista és aktivista líra jellegzetes darabja. Verseinek középpontjában az ember, a tömeg, a modern világ és a társadalmi átalakulás élménye áll. Eredeti, erőteljes rajzú és tipográfiájú papírborítóval. Bortnyik Sándor borítóterv.

8. 1918 Szabadulás.
György Mátyás, Komját Aladár, Lengyel József és Révai József közös kötete. Budapest, 1918.
A háború vége és az 1918-as társadalmi átalakulások légkörében született, politikai és irodalmi programot egyaránt közvetítő közös kiadvány. A kötet szerzői a korszak radikális baloldali irodalmának meghatározó alakjai voltak. A mű címe a háborútól, a társadalmi elnyomástól és a régi kulturális formáktól való megszabadulás gondolatát egyaránt kifejezi.

9. Tamás Aladár: A partok elindulnak.
Budapest, 1924, a 365 kiadása.
Somló Istvánnak (1902-1971) dedikált példány.
Tamás Aladár korai verseskötete, a húszas évek baloldali avantgárd és munkásirodalmi törekvéseinek egyik jellegzetes kiadványa. Verseiben a mozgás, a társadalmi változás, az új közösség és az új világ megteremtésének gondolata kap hangsúlyt.

10. Szélpál Árpád: Tüntetés. Versek.
Budapest, 1918, a MA kiadása.
A címének megfelelően mozgalmi, közösségi és társadalmi indíttatású költészetet tartalmazó korai avantgárd verseskötet. A mű a háborús évek nyomorúságára, a tömegek helyzetére és a társadalmi változás igényére reagál. Az eredeti borító és a kiadvány avantgárd grafikai kialakítása megmaradt. Bortnyik Sándor borítójával.