Liturgia és egyéniség

A könyv fordítója, Tower Vilmos által, Czigány Károlynak (1832-1893) dedikált példány.

Dietrich von Hildebrand könyvével újabb lépést teszünk előre azon az úton, melynek célja a liturgikus mozgalom erősítése, a hívek lelki életének minél bensőségesebb bekapcsolása az egyház életébe. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy a gondolkozás elmélyítése nemcsak evilági viszonylatban kötelesség, hanem a lelkiéletben is. És ugyan mi szolgálná inkább a lélek nemesedését, életének gazdagodását, mint az elmélyedés azoknak az igazságoknak szemléletébe, melyek rávilágítanak az embernek kapcsolatára Istennel? Ezt a munkát végzi el e könyvben egy hitben megvilágosodott mély gondolkozó, amikor a dolgok gyökeréig ható elemzéssel és mégis klasszikus világossággal mutat rá, mint ünnepli a megváltott ember Istenhez tartozását Krisztuson keresztül a liturgiában s mint szentelődik ezáltal Isten népévé, azzá a közösséggé, amely egyetlen talaja az egyéniség kiteljesedésének is. Aki azt gondolná, hogy az ily igazságok a mai időkben alig számíthatnak érdeklődésre, a könyv olvasása közben szinte rá fog döbbenni, mennyire aktuális s éppen az emberiség mai válságában mily alapvető jelentőségű kérdésekre esik itt eligazító világosság.