Lányok az intézetben

Részlet a könyvből:
"Manuela olyan gyerek volt, akit nagyon kivántak. Olyan gyerek, hogy már előre forrón szerették. Manuelának meg kellett születnie. Manuelának lánynak kellett lennie. Mielőtt a világra jött, az egész ház már készen várta. Az apa egyre türelmetlenebbül, az anya máris meghitt viszonyban e gyermekkel, mielőtt még a karjaiba zárta volna. A két kis fiútestvér, - két biztos játszótárs. Kissé pártfogó játszótárs ugyan, de büszkék, hogy végre csakugyan itt van!
Manuelának vasárnap kellett születnie. És Karácsonykor! Amikor a két kisfiú hazajött a karácsonyi gyermekszínházból, már ott feküdt a bölcsőben. Úgy jött, mint egy karácsonyi ajándék. A két kisfiú cseppet sem csodálkozott. Az imént még ott látták a karácsonyi gyermeket a betlehemi jászolban. Úgy, hogy az ötéves Bertrand összezavarva a dolgokat, azt mondta a tízéves Alfrédnak: «vigyük az istállóba, ennek biztosan örülne». Csak akkor álltak el szándékuktól, midőn meghallották, hogy se tehenek, se szamarak nincsenek az istállóban, csupán lovak, amilyenek Betlehemben nincsenek is."