Kína és a maoizmus

Az olvasó figyelmébe ajánlott cikkgyűjtemény a szovjet társadalmi-politikai folyóiratokban megjelent cikkeket tartalmazza a mai Kína ideológiájáról, bel- és külpolitikájáról, gazdaságáról. Kína jelenlegi helyzetének elemzésekor a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a Kínai Kommunista Párt IX. (1969) és X. (1973) kongresszusa, valamint az ezután lezajlott események új fázist jelentettek a kínai vezetők politikájában. A maoizmus a kommunista világmozgalmon belüli elhajlásból a tudományos szocializmussal ellentétes politikai irányzattá vált és jelenleg mint annak egyik legveszélyesebb ellenfele lép fel. S a lényeg itt nem Mao és környezete egyes hibáiban vagy tetteiben rejlik, mint arra O. Vlagyimirov "A maoizmus ideológiájának osztályjellege" c. cikkében rámutat, hanem a maoizmus állásfoglalásában. Ez az állásfoglalás pedig mind osztálypolitikai, mint elméleti szempontból marxizmusellenes, szocializmusellenes.
I. Korkunov, A. Morozov és M. Nyikolszkij felmérése "A Kínai Népköztársaság gazdasági helyzete: az 1974-es év adatai" címmel szemléletesen illusztrálja, mennyire ellentmondanak a maoista megállapítások, amelyek "a szegénység jó dolog" marxizmusellenes jelszót hirdetik, a népgazdaságfejlődés objektív szükségleteinek és a szocializmus alaptörvényeinek - mindenekelőtt a tervszerű arányos fejlődés törvényének, a munkatermelékenység szüntelen növelése és az életszínvonal emelése elveinek.