Katolikus egyházjog

Sem egészen kis kompendium, sem nagyobb tankönyv, hanem az új egyházi jognak a kettő között középen álló összefoglalása kíván lenni e munka és főképen a világi joghallgatóknak meg gyakorlati jogászoknak, valamint az egyházjog iránt érdeklődő más világiaknak, sőt a magyar műszók megismertetése tekintetében az egyházjogot annak latin nyelvű forrásai és irodalma miatt természetszerűen latinul tanuló hittudományhallgatóknak is óhajt szolgálatot tenni.
Eltekintve a 2. §-ban közölt régibb és újabb irodalomtól, az egyes §-oknál és vitás kérdéseknél mellőztük az irodalmi utalásokat és lapvégi jegyzeteket, amit a rövidségre való törekvésen kívül azért is megengedhetőnek tartottunk, mert Enchiridion luris canonici című terjedelmesebb latin nyelvű tankönyvünk szerény véleményünk szerint a tudományos apparátus dolgában felmerülő kívánságokat jórészt kielégítheti.
Beosztás tekintetében nagyjából az új egyházi törvénykönyv rendszerét követjük. Jelentékenyebb eltérés az, hogy a zsinatokról a klerikusokat ismertető rész végén szólunk, hogy a keresztségről szóló részt a személyeket, a felszentelés jogát a klérust tárgyaló részben adjuk, a hivatali és javadalmi jogot összeolvasztjuk, a házasságjogban a felmentésről az akadályok után beszélünk.