József, az ács

Jan Dobraczynski, a világhírű katolikus író, a lengyel irodalom kimagasló egyénisége művészi pályafutásának talán legnagyobb művét alkotta meg ezzel a regénnyel. A könyv két év alatt három kiadást ért meg hazájában, valamennyi többezres példányszámban. Lefordították németre, angolra, franciára, olaszra, horvátra, eszperantóra. Osztatlan siker kíséri mindenütt.
Dobraczynski nem klisét állít olvasói elé József alakjában, nem valami öreg, szakállas, őszhajú, már-már aggastyán korú férfit. Az ő regényének Józsefe erős, fiatal férfi, szorgalmas munkás, élő és érző ember. A hitből él, és kétségeit ezzel az Istenbe vetett hittel legyőzve, tudatosan vállaja, hogy a Fiú – a Messiás – gondviselőjévé, családjának – a Szent Családnak – őrzőjévé legyen. Férfi, szereti a feleségét, Mirjamot, de elfogadja Isten akaratát, és vállalja az áldozatot. Az Asszony és a Fiú között – e két biztos Pont között – játszódik le József élete (ezért lett az első rész címe: „Az Asszony”, a második rész címe: A Fiú"). Szent Józsefről keveset tudunk. Csak annyit, amennyit a Szentírás – főként Máté, de Lukács evangéliuma is – mond róla.
Az író kibővítette a Biblia szűkszavúságát, de mindig híven a hit tanításához és szelleméhez. A könyv lapjain újra meg újra megjelennek az Ó- és Újszövetség utalásai, az eredeti vallási és népszokások. Maga a színhely – a Szentföld – reális valóság. Végül pedig József ott „lép ki” a regényből, ahol a Biliában is: amikor megtalálták Jézust a templomban. A mű eredeti címe: „Cien Ojca” – „Az Atya árnyéka” (értelemszerűen: képviselője, helyettese) magyarul leszűkítette volna az író által szándékolt, eredeti jelentést. Ezért választottuk – az író hozzájárulásával – a nekünk kifejezőbb: „József, az ács”-ot.