Drága szerelmem...

„Miért van az, hogy mentül jobb egy ember, annál többet kell szenvednie?”

A Mindennek vége! című napló azzal fejeződik be, hogy a vöröskeresztes ápolónőként szolgáló, fiatal Andrássy Ilona – gróf Andrássy Gyula unokája – az olasz frontról visszatér Budapestre. Özvegy, beteg, boldogtalan. Hősi halált halt férjének legjobb barátja, Cziráky József tartja benne a lelket.
A Drága szerelmem… című levélregény Ilona és Cziráky József gróf 1917-ben megkötött házasságával kezdődik, és ötven éven keresztül – elhunytáig – követi nyomon Ilona életútját. A szerző a négy Andrássy lánynak egymással és anyjukkal való bensőséges, szókimondó, családi intimitásokban bővelkedő levelezését felhasználva írja meg ennek a bátor, józan, bölcs és tehetséges asszonynak a sorsát. A levélregény „feladója” Ilona, a címzettje Ilona első férje, örök szerelme: Esterházy Pál. A mű irathagyatékra és egyéb információkra épülő rekonstrukció.
Kovács Lajos muzeológus. Az általa feldolgozott értékes kordokumentumok alapján lefegyverző szépírói tehetséggel és lélektani érzékenységgel ábrázolja ezt a kivételes asszonyt, aki szomorúan nézi, hogyan rohannak a vesztükbe a legokosabb férfiak egy eszméért, csak „mert mi mindig a hősi halál kultuszát éljük és a bukott szabadságharcokét”, és lelkifurdalással éli le az életét egy férfi oldalán, akinek a barátjába szerelmes.