Cédrussal nem fűtünk

Bíró Yvette-nek (1930-) dedikált példány.

A búza közt érlelt téli körte fanyar zamatára emlékeztetnek a kötet novellái, melyekből - úgy tűnik - az írót a valóságnak csak egy karéja érdekli, de az nagyon mélyen; hogy nem a távolt, s nem a nagy, látványos konfliktusokat kutatja. Behúzódik a "kis világba", a legkisebb emberi közösségek, a család körébe, s innen mutat fel alig látható - a társadalom egésze szempontjából talán miniatűrnek tetsző, ám az ember életében perdöntő, meghatározó tragédiákat.
Hősei többnyire halk szavú kisemberek, akik nem kürtölik bánataikat, akik még önmaguk előtt is leplezik a tű- és kardszúrásokat, a kapott sebeket. De megannyian - s minden vélt vagy valódi sérelem ellenére - szívós-kitartóan, akaratosan szeretik az életet, a munkát.
Kopácsy Margit minden novellája drámai, s mindegyikben - pár oldalon is - egy-egy emberi sorsot tud a teljesség hatásával megfesteni. Legfőként a látszatok, a szokások hálójában vergődő ember sorsa érdekli.
A kötet két hosszabb lélegzetű írást és néhány novellát foglal egybe, melyekből az ironikusan csipkelődő s ugyanakkor figuráival együtt érző írónő portréja is kirajzolódik.