Berekesztett utak I-II.

Két rész egy kötetben.

Az út a havon.

Egy napfényes, hóval szikrázó téli délelőtt Érseki Benoite kilépett a bécsi császári múzeum kapuján.
Február közepe volt s a nagy Ring palotái és kertjei ragyogtak az átlátszó, kristálytiszta levegőben, a szokatlanul kék ég alatt. Szobrok és tornyok, bokrok és facsúcsok csillogtak a fehér lepelben. Elegáns fogatok száguldoztak gummikerekeiken, bérkocsik és konflisok mintha versenyfutást rendeztek volna. A jól ápolt lovak, jól ápolt, szépen öltözött urakat és hölgyeket röpítettek előre s a bakon ülő kocsisok, mint gőgös oligarchák tekintettek az útra, a lovak hátára és fegyelmezett tartásuk valahogy befejezte azt a képet, melyet egy pár szépen szerszámozott ló, egy fényes hintó látása nyujtott a császárváros ez előkelő széles körútján...