A Pallas Nagy Lexikona I-XVIII.

A Pallas Nagy Lexikona – „az összes ismeretek enciklopédiája” – az első nagy, teljes körű magyar általános lexikon. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság 1893 és 1897 között adta ki tizenhat kötetben, majd két pótkötettel egészítette ki. A vállalkozás élén Gerő Lajos főszerkesztő állt, és több mint háromszáz kora tudósa, szakembere működött közre benne.

A mintegy 150 000 címszó a tudományok, a művészetek, a történelem, a földrajz, a technika és a mindennapi élet szinte minden területét felöleli, különös figyelmet fordítva a magyar vonatkozásokra. A köteteket több ezer szövegközi ábra, színes nyomat, térkép és várostérkép gazdagítja. A lexikon máig a századfordulós Magyarország tudásanyagának egyik legfontosabb forrása.

A sorozat teljes: az 1–16. kötet (A–Zsuzsok) mellett a XVII. (I. pótkötet, A–J) és a XVIII. (II. pótkötet, K–Z) kötetet is tartalmazza. A kötetek egységes, aranyozott díszítésű félbőr kötésben vannak.