A magyar zsidóság története

Kegyetlenül sújtotta a magyar zsidóságot a világháború szerencsétlen kimenetele. Jól elökészített aknámunka kirobbantotta a szenvedélyeket s minden veszteség fölött érzett fájdalom a zsidókra mért csapásokban kereste vigasztalódását. Még állt a harc a különböző frontokon, amikor a kilátás nélküli küzdelem okozta elkeseredést a bujtogatok a zsidókra irányították, hogy eltereljék a figyelmet a veszteségek és szenvedések igazi okozóiról s amikor már tömegekben özönlöttek vissza a harcterekről az elcsigázott, agyongyötört katonák, országszerte napirenden volt a rablás, gyújtogatás és gyilkolás.
Falvak, községek, sőt városok zsidói ezrével menekültek otthonukból a fővárosba; kormányhatóság, közigazgatás s a magyar társadalom nem indult meg, vagy a fölbomlott rendben nem mert hajolni a menekültek segélykiáltására; kik békében és háborúban 'becsületes készséggel szolgálták hazájuk javát, most a lázongó szenvedélyek szabad prédáivá váltak.
A menekültek anyagi támogatását a pesti zsidó hitközség elnökségének vezetésével Országos Segélyzőbizottság eszközölte, de a zsidóüldözés mind szélesebb körre való terjedése arra inditotta a pesti zsidóság legjobbjait, hogy országos zsidó nagygyűlést hívjanak össze s megszervezzék az önvédelmet.