A Kogerek

Az új svéd irodalomnak, amely mostanában az érdeklődés virágkorát éli a magyar olvasóközönség körében is, egyik remeke ez a könyv. A Kogerek egy hagyományokkal, gőggel, előítéletekkel teli patricius család, valóságos dinasztia, amely a hajdani zseniális kereskedő-ős nimbuszának és hatalmas vagyonának fénykörében él. Koger Adolf, a nyers és fukar családfő, a szívembert játszó, negédes bankdirektor, a vérző szerelmét rejtegető büszke dáma, a szadizmusig gonosz álszent, áltudós, Bertil, a könnyelmű, bonviván festőművész és a többiek mind más színű jellemek, de valamennyi kemény álló, makacs Koger, akiket egymással szembe harcba állít, de a hatalmas vagyont jelentő családi alapítvány.
Rettenetes csapásként zúdul a családi nimbuszra, de meg az alapítványi vagyonra, amikor egy Amerikába szakadt nőtestvér alantas és szegény leszármazottai jelentkeznek: műveletlen, csapzott, közönséges népség, amely befogadásért zörget a család és az alapítvány kapujában. Iszonyattal akarják a Kogerek eltávolítani őket, ám pártfogóra lelnek a család két végleténél: Koger Adolfnál, az alapítvány elnökénél, a sátáni humorú vénembernél és Bertilnél, a szociális szívű, bonviván festőnél s ebből keserű komédia keletkezik. Tetézi ezt a festő szerelme és házassága a méltatlannak ítélt, kitagadott lánnyal, ami teljessé teszi a felfordulást a családban. Kegyetlenül groteszk dráma most már a Kogerek élete, amelynek bűnbakja Bertil, a "gyalázatos", holott ő az egyetlen Koger, akit a szíve kormányoz.