A halálról

"A filozófiának voltaképp sugalmazó szelleme vagy Muzagétesze a halál, ezért mondta Szókratész, hogy a filozófia thanatu meleté, a halállal való foglalkozás. Aligha filozofálna az ember, ha a halál nem volna.
Az állat él anélkül, hogy a halált igazában ismerné; az állati egyed ezért a faj egész örökkévalóságát közvetlenül élvezi, mert magáról csak mint végtelenről van tudata. Az embernél ellenben az ésszel együtt szükségképpen beállott a halálnak elrémítő bizonyossága is. Valamint azonban a természetben minden bajnak kivétel nélkül megvan a maga orvossága, vagy legalább kárpótlása, azonképpen ugyanaz az elmélkedés, mely a halál ismeretét előidézte, bizonyos metafizikai nézetekhez is vezérel, melyek efölött megvigasztalnak; ezekre pedig az állat se nem szorult, se nem képes. Minden vallás és minden filozófiai rendszer főképpen e célra irányul - elsősorban tehát nem is egyebek, mint az elmélkedő ész által a saját erejéből megteremtett ellenszere a halál bizonyosságának."