A francia forradalom története

A francia forradalom 1789-ben tört ki, lezárulásának időpontja azonban bizonytalan. Nem volt olyan határozott befejezése, mint az amerikai függetlenségi háborúnak az 178-es alkotmány, amely a nemzet frigyládájává vált. De nem is nyilvánították permanensnek, ahogy később a szovjet forradalmat. A két modell közötti átmenet jellemezte. Az amerikai forradalomhoz hasonlóan és szinte ugyanabban az időszakban egy szabad és egyenlő egyénekből álló politikai intézményrendszer törvényes alapjainak a megteremtése volt a célja. A vállalkozás befejezésének határidejét azonban újra meg újra módosították, ily módon halogatva a bukást vagy a sikert, és folyamatosan táplálva a rettegést attól, hogy eredményei elsikkadnak. Történetét röviden összefoglalva megállhatunk Robespierre bukásánál vagy Napóleon hatalomra jutásánál Jelen esetben azonban éppen az ellenkezőjére vállalkoztam: a történések hosszú, több mint százéves változatának a megírására, Turgot-tól Gambettáig. Az alapeszme abban áll, hogy csak a republikánusoknak a monarchisták felett aratott, 1876-1877-es győzelme teremtette meg az újkori Franciaország számára azt a rendszert, amely tartósan képviselhette 1789 valamennyi eszméjét: nemcsak az állampolgári egyenlőséget, de a politikai szabadságot is. A franciaországi demokrácia első évszázadának megértésére és leírására tettem kísérletet.