A Föld és élete I-VI.

A holdlakók sokkal műveltebb emberek, mint mi, mert a fejlődésnek sokkal előbbre haladott fokán állnak, mint mi. Bizonyosan erős távcsöveik vannak, s a Földről már kitűnő térképet készítettek. Olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy a Földet forogni látják, tanulmányozhatták mindegyik oldalát. A Föld nem bámul olyan merev hidegséggel a Holdra, mint a Hold a Földre, mert forog, mindig más és más arculatot mutat. Szivárványos színekben játszó légburkolata, a folyton változó felhőzet, hótakaró, a növényi lepel változó színei mind megannyi csodálatos változatosságot hoznak létre, s a holdlakók bizonyosan nagyon sokat törték a fejüket a Föld felszínén látható változások magyarázata végett. Bizonyosan jelezték a változásokat a történelmi idők folyamán, s csodálkozva vették észre, hogy sok helyen sötétszürke foltok helyett világosabb foltok jelentek meg: a kivágott erdők helyén a szántóföldek, s ezek, különösen júniusban, roppant fényesen, aranysárga színben ragyognak: a sok ezer millió búzakalász fényes arany színe a Holdból bizonyosan jól látszódik. Az aratás után való elsötétülést is észrevennék.
Természetesen olvasóm tudja, a Holdban nem laknak emberek, talán élőlények sem. De a holdlakó álláspontjára akarok helyezkedni, hogy lehetőleg elfogulatlan képet tudjak nyujtani a mi kis világrészünkről.
A holdlakók még igen erős távcsövekkel sem volnának képesek a földi folyókat fölfedezni. Csak amikor egyes folyók óriási területeket elöntenek, akkor látnák meg az árvizeket, de nagyon homályosan. Talán egyedül az Amazonas látszik meg nagy árvize idején, bár annak kiöntéseit is nagy területeken takarja az őserdők örökzöld lombja.