A Duna és szabályozása

A Duna jelentősége és nagyságrendje. Hazánk legnagyobb és egyben legjelentősebb folyója a Duna. Árvizei kiterjedt területek elöntésével nagy károkat okoztak és egy-egy töltésszakadás alkalmával még ma is nagy károkat okozhatnak. Mint hajózható folyó, elsőrendű víziút, jóllehet még sok munkát kell ráfordítani, hogy teljes mértékben kielégítse a hozzá fűzött igényeket. Dunánk Középeurópának is legnagyobb folyama. Mint víziút azonban jelentőségben messze elmarad a Rajna mögött, sőt még az Elba és az Odera folyókon is nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Majd ha a folyószabályozás, illetve csatornázás segítségével sikerül a Dunát a Rajnával, valamint a többi északi irányú középeurópai víziúttal összeköttetésbe hozni, akkor fogja a Duna a hajózás tekintetében is elérni jelentőségének azt a fokát, amelyet nagyságának és földrajzi helyzetének megfelelően megérdemel.
Méretei tekintetében a Duna európai viszonylatban a Volga után a második helyen áll. A Volga hossza másfélszer akkora, vízgyűjtőterülete, valamint átlagos és legnagyobb vízhozama közel kétszer akkora, mint a Dunáé. Földrajzi helyzete azonban hátrányosabb, mert vizeit zárt beltengerbe, a Kaspi-tóba szállítja. A Duna befogadója, a Fekete-tenger is távol esik a nyílt tengerek nagyforgalmú víziútvonalaitól, azokkal azonban a Boszporuszon, a Márvány-tengeren és a Dardanellákon át közvetlen kapcsolatban áll. Míg azonban a Volga vízgyűjtőterületének egy talpalattnyi része sem esik a Szovjetunió határain kívül, addig a Duna útjában nyolc állam területét szeli, vagy határolja. A Volga igazi nemzeti, a Duna kifejezetten nemzetközi folyam.
Ha a Duna nagyságrendjét a föld legnagyobb folyamainak sorrendjében akarjuk megismerni, akkor az I. számú függelékből kiolvashatjuk, hogy hosszúság tekintetében a Duna a 20., vízgyűjtőterületének nagysága szerint pedig a 25. helyet foglalja el. Ugyanakkor a Volga a 14., illetve a 13. helyen áll.