Budapest térképe

Kétezerre perdültek a naptár öreg lapjai. A sors különös akaratából éppen a mi nemzedékünk érte meg a század- és ezredfordulót. Ez alkalomból külön is köszöntjük a Tisztelt Olvasót! De nézzünk most egy kicsit a hátunk mögé, milyen dolgokat műveltek dédapáink, nagyapáink és apáink ? Nagy elődeink most bizonyára gyanakvóan néznek ránk haló poraikból, és azt kérdezik: - Valóban elmondjuk azt a valóságot, melyről évtizedekig nem volt szabad beszélni? - Mert népünk és szegény Hazánk történelméről egy hamis tükörből kaphattunk képet, és idegenek kívánsága szerint emlékezhettünk.
De ha elvégezzük a számadást, elrettenünk. Micsoda évszázad volt ez a huszadik, Tisztelt Olvasónk? Micsoda kegyetlen éveket hagytunk magunk mögött? Háborúk, forradalmak, Trianon, diktatúrák, kitelepítések, népirtás és holocaust. Felsorolni is sok, olvasni is rossz, hát még átélni e borzalmakat!
Ebben a könyvünkben, mely a Kaposvári történetek negyedik kötete, történelmünk háborús éveit mutatjuk be a történelmi események sajátságos kaposvári tükrében. Azt szeretnénk, hogy e katonás évekről valóságos képet kapjon az utókor, azokról az évekről, melyeknek az írás egyik szerzője maga is részese volt.
Könyvünk kettős könyv. Ha megfordítjuk, akkor a százharmincegy évig tartó török világ kaposvári eseményeiről kaphatunk tájékoztatást. Ezzel is adósságot törlesztünk, hiszen - tudomásunk szerint - erről a korról mindent átfogó népszerű leírás még nem született.
Mint eddig, most is az a törekvés vezetett bennünket, hogy az irónia eszközeit is felhasználva elfogadhatóbbá tegyük a háborús évek történéseit, még akkor is, ha ezek az írások fájdalmat, rettenetet és szomorúságot sugallnak.
Fel kellene oldani e feszültséget. Talán sikerül!