Népiblog

„Nem csupán a múltidézés, hanem az újrakezdés szándéka is munkált e kötet szerzőiben. Ugyanis a hajdani népi, majd az örökébe lépő népi-nemzeti mozgalom a rendszerváltást követően kimerült, s nem csupán a jelen magyar valósággal, hanem önnön múltjával való kapcsolatát is elvesztette. Előbb csupán megritkult a hajdani bőséges forrás vize, majd immár visszavonhatatlanul eliszaposodott. A népi mozgalom hajdan fiatal értelmiségiek és parasztifjak duzzadó áramlata volt, ma pedig alig pislákol, s a felnövekvő generációk tagjai semmit sem tudnak róla.

Úgy véltük, hogy három alapvető dolgot kell tisztázni. Először is azt, hogy mit gondolunk a népi mozgalom múltjáról, mit a tartunk megőrzendő értéknek, s miről véljük azt, hogy inkább csak a történészek érdeklődésére tarthat számot. Másrészt alapvetőnek tartottuk a nyelvi megújítást: az igényes magyar próza hagyományainak megőrzését, de egyben a korszerű, nívós mondanivaló közlését. Harmadrészt pedig a szociográfiai hagyomány felelevenítését tűztük célul, mely tevékenység napjainkban ismét rendkívül fontossá vált, bár véleményünk szerint sosem avult el igazán.”