Világostól Trianonig

Emilie Flöge egyszerű varrónőből lett az első fergeteges hatású divattervezőnő: hazájában, Ausztriában valóságos divatdiktátor, sok mindenben meg is előzve a Párizsban egyre népszerűbb Coco Chanelt. Ő az, aki már Chanel előtt megszabadította a nőket a fűzőtől, és – a korabeli Bécsben meglehetősen szokatlan módon – nő létére tárgyalt férfiakkal, minden nehézség és támadás közepette megőrizve a Mariahilfer Strassén lévő divatszalonja függetlenségét.
És Emilie Flöge mindemellett Gustav Klimt társa és múzsája is volt évtizedeken át, a festő számos művének, köztük, szakértők szerint, A csók-nak is az ihletője. Margret Greiner regényes életrajzából közelről ismerhetjük meg az extravagáns festőművész magánéletét és karrierjét, Emilie személyében pedig egy olyan rendkívüli tehetségű nőt, aki művészként és üzletemberként is megelőzte korát.
A századfordulós Bécs szertelen hangulata, az új művészet, a szecesszió friss pezsgése árad Margret Greiner könyvéből, amely tele van a divat és a szabászat iránt érdeklődők számára máshonnan kideríthetetlen ínyencségekkel is. Több könyv és egy nagyszerű film született már erről a nagy, romantikus történetről (az utóbbi Raoul Ruiz alkotása, és a John Malkovich által megszemélyesített Klimt oldalán Veronica Ferres alakította Emilie Flögét), ám az első nagy divattervezőnőt a legtöbben mégiscsak Klimt festményeiről ismerik.
Érdemes elolvasni az életrajzát: a század egyik legrendkívülibb asszonya volt.

„Emiliére átragadt a Szecesszió megalakulásának eufóriája. Jelen volt az indulásnál, amely addig nem sejtett tehetségeket és ötleteket hívott elő minden résztvevőből, csodálta ezeknek a fiatal férfiaknak a tetterejét, akik vállvetve, merészen megkísérelnek valami újat, amit Bécsben addig képtelenségnek véltek. Az amúgy zárkózott, szófukar Gustavot egyszerre feszítette a mondanivaló.”