Ásványtan I-II.

Az ásványok hazája a Föld szilárd kérgében van. A földkéreg kőzetekből épül fel, a kőzeteket ásványok alkotják. Az ásványok a földkéregben keletkezett anorganikus anyagok, melyek fizikai-kémiai értelemben homogén testek. Homogenitásuk abban nyilvánul meg, hogy egyrészt kémiai összetételüket általában kémiai képlettel lehet kifejezni, másrészt megfelelő körülmények között keletkezve jellemző belső szerkezetük van, ami a kristályalakban és egyéb fizikai tulajdonságokban nyilvánul meg.
Azok a testek, amelyeknek kémiai összetételét kémiai képlet fejezi ki, valóban homogének. Vannak testek, amelyek külsőleg homogéneknek látszanak, de valójukban nem azok. Így a bazaltkőzet látszólag egynemű, de a mikroszkóp azonnal elárulja, hogy e kőzet többféle ásványból áll. Az obszidián teljesen homogén külsejű kőzettömeg, mely a mikroszkópi vizsgálat számára is egyneműnek látszik, azonban kémiai összetétele képlettel nem fejezhető ki, az obszidián nem ásvány, hanem kőzet. A gránitkőzetben már szabad szemmel is fel lehet ismerni az egyes ásványos elegyrészeket.
Az ásványok zöme kristály és ennek folytán törvényszerű belső szerkezete van. Ennek a belső szerkezetnek a következménye egyrészt a kristályforma, másrészt pedig a fizikai tulajdonságoknak az irányoktól való függése.
Az ásványok a szabad természetben keletkeztek, ők a természeti folyamatoknak a termékei. Ennek folytán a műtermékek nem sorozhatók az ásványok birodalmába.