Világostól Trianonig

Gerardus van der Leeuw (1890-1950). 1918-1950 között a vallástörténet, a teológia és az egyiptomi filológia professzora a groningeni egyetemen. 1945-46-ban holland kulturális miniszter.
A vallásfenomenológia vezető képviselője. A vallás fenomenológiájának területe olya hatalmas, hogy gyakran azt a benyomást kelti, a jelenség teljes mélysége, megjelenésének végső határa csupán egy monográfiában ragadható meg. Segítségével mégis hasznos útmutatást kapnak mindazok, akik vallástörténettel foglalkoznak.
A kötet nagymértékben hozzásegíti őket a történeti anyag megértéséhez. A szerző fenomenológiai vizsgálataiba bevonja a különböző beállítottságú (és nemzetiségű) szerzők gondolatát. Különösen Chantepie Tankönyvére, valamint Bertholet és Lehmann-Haas olvasókönyvire hivatkozik. A logikusan felépített alapmunka először a vallás tárgyát, utána a vallás alanyát, majd tárgy és alany egymásra hatását vizsgálja. Ezt követően külön fejezeteket szentel a világnak, a formációknak.