Budapest térképe

Közismert a magyar méhészek tanulnivágyása. Érdeklődéssel és figyelemmel olvasnak el és hallgatnak meg mindent, ami kedvenceik: a szorgalmas méhek életére és munkájára vonatkozik. Erről a tanulni vágyásról magam is ismételten meggyőződtem, amikor szűkebb munkaterületemmel, a méhbetegségekkel kapcsolatos előadásokon, tanfolyamokon részt vettem. Ismerve ezt a tanulni vágyást, azt hiszem nem kell külön ajánló sorokat írnom ehhez a referáló munkához, mely a méhbetegségek szakterületéről köt csokorba egy szakmai bokrétát.
Külön értéke ennek az irodalmi összefoglalónak az, hogy a feldolgozott 38 cikk az utolsó 5 évben jelent meg, sőt tanulmányokat közöl a minap lezajlott XXV. APIMONDIA kongresszus anyagából.
A méhészegészségügy szervezetétől kezdve a fiasítás és a kifejlett méhek szinte valamennyi betegségéről olvashatunk. Ajánlatos megszívlelni a gyomorvész megelőzésére és leküzdésére vonatkozó referálásokat. Kívánatos, hogy a magyar méhészek is okszerű technikai beavatkozásokkal egészítsék ki a gyógyszeres kezelést. Bővíti ismereteiket a nyúlós költésrothadásról szóló több figyelemre méltó dolgozat. Nekünk sem árt ismerni a külföldi, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban engedélyezett gyógykezelési eljárásokat függetlenül attól, hogy hazánkban minden nemű gyógyszeres beavatkozás e bántalomnál tilos. Nagyon tanulságosnak tartom a feketekór-bénulás gyűjtőnéven ismert bántalomra vonatkozó legújabb ismeretek részletes közlését. Az ott leírtak egyeznek a mi gyakorlati megfigyeléseinkkel. Igazolva látom annak a megállapításnak a helyességét, hogy a méhek vírusos bántalmait nem lehet melegvérű háziállataink vírusos bántalmaihoz hasonlítani. Jó példa erre a már régóta ismert, vírus okozta bántalom: a tömlős költésrothadás, mely hazánkban évente alig 1-2 alkalommal kerül csak megállapításra.