Világostól Trianonig

1. A lelki élet vizsgálatának akadályai. - 2. A lelki élet iránt való érdeklődés indítékai. - 3. A psychologia a philosophia keretében. - 4. A természettudományoknak a psychologia fejlődésére való közvetett és közvetlen hatása. - 5. A lelki élet vizsgálatának önállósága. - 6. A psychologia fejlődése és a szellemi tudományok.

1. Platón szerint a philosophálás mindig csodálkozással kezdődik. Ugyanilyen értelemben mondhatjuk, hogy a lelki élet vizsgálata - a psychologisálás - is akkor indul meg, a mikor az ember a lelki jelenségeken csodálkozni kezd. Ez pedig aránylag elég későn következik be. Figyelmünk ugyanis elsősorban a külső világ felé fordul s jóllehet semmi sem áll közelebb hozzánk, mint lelki életünk és semmi sem lehet oly közvetlen ismerés tárgya, mint éppen az, a mi lelki életünkben végbemegy, mégis a lelki életre való ráeszmélés jóval később következik be, mint a külső világ tárgyainak és folyamatainak vizsgálata. Előbb lepődünk meg a külső világ hangos és fényes tüneményein, hatalmas és parányi tárgyain, s szinte utoljára válik csodálkozásunk és érdeklődésünk tárgyává a belső életnek mérhetetlenül bonyolult és árnyalatokban kimeríthetetlenül gazdag világa. A gyermek fejlődő lelke is elsősorban azokra a tárgyakra irányul, melyek érzékei elé tárulnak.