Homokba temetett városok

Az Európa zöld tüdejének is nevezett Kárpátok hegyeiben, Rahónál a fehér és fekete ágból megszülető szőke Tisza Máramaros hegyei között mint jó édesanya édesgeti magához az ezernyi forrás és patak vizét. Ficánkoló pisztrángot megszégyenítő virgonc ezüstszalagja talán a történelmi Magyarország legrejtettebb zugaiban vezet. Amikor a természet a szépséget osztogatta, bizony nem bánt szűkmarkúan ezekkel a patakvölgyekkel, hegyhátakkal, hegyoldalakkal, ahol a Tisza az első mellékvizeit felveszi. Csakhát a történelem már nem mindig volt ilyen nagylelkű ezzel a vidékkel. A titokzatos ősrengetegbe még a megyerendszer is csak a XIV. században merészkedett el és bizony nagy- nagy erőfeszítésébe került, amíg lábát megvetette. Az évszázadok megszámlálhatatlan háborújának pusztításai, a XX. század jövő-menő hatalmainak önkénye mind-mind rányomta bélyegét erre a vidékre. Ennek ellenére ez a föld, itt Európa közepén valójában mindig gazdátlan maradt. Bizton állíthatjuk, hogy ez a történelmi Magyarország legeldugottabb térsége volt. Máramaros. Ezt a földrajzi tájegységet nagyon sokan a mai Románia területére helyezik. Pedig ez nem teljesen felel meg a valóságnak. Az egykori vármegye nagyobbik része ugyanis a mai Kárpátalja alkotó része. A Kárpátaljai Spektrum jelen kötete igyekszik leszámolni ezzel a toposszal. Máramarosi barangolásunk a múlt szárnyán, a jelen varázsán keresztül mutatja be a vidéket. A könyv lapjain elkalandozhatunk erre az igazi „terra incognita”-ra, és felfedezhetjük azokat a rejtett kincseket, amelyekre az évszázadok viharai, a politikai fordulatok, az elzártság a titokzatosság, a feledés, a számkivettség ezer szálból szőtt fátylát borították.