Magyar történet II.

Részlet a könyvből:
KORÁBBAN egységes magyar élet már Erdély különválása óta két politikai szervezetben folyt, de e két magyar állam viszonya Bocskay István támadása és a bécsi béke óta lényegesen megváltozott. A XVI. század történetében megismertük az erdélyi fejedelemség belső gyöngeségét, benne egységes rendi szervezet hiányát, aminek következtében az erdélyi politika nádszálként hajlott, ingadozott a fejedelmek személyes akarata és elhatározásai szerint. Ezek pedig maguk is minden alkalommal elismerték a magyar király felsőbbségét, s tudatában voltak, hogy fejedelemségük, hogy úgy mondjuk, szükségalakulat, melynek csak külső erőszak, a török hatalom ad létalapot. Ehhez képest erdélyi önállóság sem a politikai tényekben, sem a mögöttük rejlő gondolkodásban nem nyilvánult meg, s a XVI. század legnagyobb erdélyi államférfiai, Fráter György, Báthory István, Bocskay István életük feladatának Erdély egyesítését Magyarországgal, az erdélyi államiságnak ilyen vagy olyan formában megszüntetését tartották.