Sár és ragyogás

A vallomásregény műfajt választotta Saád Katalin utolsónak szánt regénye, a Sár és ragyogás alcíméül. Mondandóját öt rétegbe sorolta. Az első réteg a legfontosabbnak ítélt emberi kapcsolata történetét dolgozza fel: egy íróval, aki a regényben a Lázár nevet kapta; a kötetet is az ő emlékének ajánlotta fel. E vallomásregény természetesen lényegében énregény. Hogy a főhőssel, Lucával distanciával is bánhasson, váltakozva szólaltatja meg egyes szám első és harmadik személyben. Ez a könyv második rétege. A központi mag a középső réteg. A főhős lányával, Sárával kapcsolatos. A szerző azért választotta regénye műfajául a „vallomásregényt” mint kifejezési formát, mert eleve jelezni akarta, hogy szokatlan témáról és szokatlan hangnemben szeretne megnyilvánulni. Vagyis vallani, gyónni akar. A negyedik téma és réteg a nagyalföldi tanyát mutatja be, ahol anya és lánya sokáig éltek kettesben. A legmeghatározóbb élethelyszínnek bizonyult mindkettejük számára. Végül van egy ötödik sík is, amely filozófiai. Azokkal a hatásokkal foglalkozik, amelyek a szerző s egyben főhős lelki-szellemi fejlődését befolyásolták az élete során. A regény nem egy vagy több történet lineáris folyama, hanem az események olyan láncolata, amelyeket hol köt az időbeli egymásutániság, hol meg nem, vagyis a linearitás és a vertikalitás szükség szerint szolgálja az elmondandó történeteket és közlésre kívánkozó gondolatokat.