Világostól Trianonig

Valachi Anna oknyomozó filológus: több mint két évtizede kutatja a József Attilával kapcsolatos legendák, félreértések és közhelyek mögött rejtőző igazságot. Föltett szándéka, hogy leszámoljon a kollektív lelkifurdalás, majd a politikai megfontolások alakította kultusz tévedéseivel és torzításaival. Különösen a korábban tabunak számító témák – a költő párttagságának, pszichoanalitikus kezeléseinek, „betegségének” és halálának motívumai, részletei – foglalkoztatják. De a mesterekhez, a riválisokhoz és a női nemhez fűződő ambivalens kapcsolatainak föltárását is fontosnak tartja. Kötetünk e sajátos szemléletű kutatómunka eredményeiről ad áttekintést. Noha az egyes írások más-más apropóból – olykor csak egy-egy tematikus „hívószó” ihletésében – születtek, a végső olvasat mégis karakteres, árnyalt képet rajzol József Attiláról és a vele ellentmondásos érzelmi-szakmai kapcsolatban álló kortársakról, mindenekelőtt Babits Mihályról, Móricz Zsigmondról, Illyés Gyuláról. (Bár az elődök sem hiányozhatnak az empatikus szellemidézésből: Petőfi, Arany, Ady és Juhász Gyula is „szereplője” József Attila sorstörténetének, akárcsak a költői szemléletét jellegzetesen átalakító pszichoanalitikusok, Sigmund Freud éppúgy, mint a „budapesti iskola” neves személyiségei: Ferenczi Sándor, Róheim Géza, Hermann Imre, illetve analitikusai: Rapaport Samu, Gyömrői Edit és Bak Róbert.) No és persze a családtagok meg a szerelmek sem maradhatnak ki József Attila egyéni és költői univerzumából!