Világostól Trianonig

Ebből a műből ezer számozott példány készült, a művész aláírásával. Ez a kötet a 143 számú példány.

Szalay Lajos örökké izgalmas, eleven és változatos témája: az ember. Abban a szinte végeláthatatlan galériában, melyet tevékeny keze csak az utóbbi egy-két év alatt is papírra vetett, a társadalom minden rétegéből való jellegzetes típusok és egyéni ábrázatok akadnak. De Szalay Lajos rajzai nemcsak élesszemű megfigyelőre, hanem rendkívül jelenítő erejű képzeletre is vallanak, mely a távoli múlt és messzi idegen térségek alakjait egyként közel hozza, elhitetően szemünk elé idézi. Ahány alak meg arc ebbe a rajzó sokaságban, annyiféle módja a magatartásnak, mozdulatnak és kifejezésnek. Szalaynak temérdek a rajzolni- és mondanivalója és erre a célra az emlékezetébe vésődött alakos képzetek kimeríthetetlen tárházával, valamint olyan fölényes technikai készséggel rendelkezik, mellyel minden feladatnak könnyedén végére járhat.
Az emberi valóság képének ennyi változatát csak realisztikusan lehet ábrázolni. Azonban Szalay nem a múltszázadbeli realizmus aprólékosan, anyagelvűen leíró modorában, hanem a külső megjelenés nagyvonalú összefoglalása révén a lényeget, az alakok jellemét és lelkiállapotát hangsúlyozva nyúl a témához. Rajzaiban nyoma sincsen annak a sejtelmes légkörnek, mely a posztimpresszionizmus óta a magyar művészet majdnem minden újabb irányának sajátja. Konkréten és határozottan mindig a valóságot tartja szem előtt, de a meglátás átható, mintegy lemeztelenítő erejében, a fogalmazás hirtelenül, fordulatosan körülkanyarító lendületében, a vonalak érzékeny idegzetű hálózatában és a kompozíció olykor merészen élre állított egyensúlyában mindamellett modern művészetünk lényeges szellemi hagyományai folytatódnak.