Április 28-án született Harper Lee, a Ne bántsátok a feketerigót! örökérvényű szerzője

Harper Lee (1926. április 28. – 2016. február 19.) az amerikai irodalom egyik legkülönösebb és legnagyobb hatású alakja: egyetlen regénnyel vált világhírűvé, majd évtizedekre szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. Műve, a To Kill a Mockingbird (1960) a 20. századi próza alapköve, amely máig az egyik legtöbbet olvasott és tanított regény az angolszász világban.

Lee Alabama államban, Monroeville kisvárosában született, és ez a déli közeg – a maga társadalmi feszültségeivel, előítéleteivel és erkölcsi dilemmáival – döntően meghatározta írói látásmódját. Apja ügyvéd volt, aki mintául szolgált a regény ikonikus figurájához, Atticus Finchhez. Gyermekkorának élményei, a helyi közösség megfigyelése és a faji megkülönböztetés tapasztalata mind beépültek későbbi művébe.

A Ne bántsátok a feketerigót! – ahogy a regény magyarul ismert – egy gyermek, Scout Finch szemszögéből mutatja be az amerikai Dél társadalmát a gazdasági világválság idején. A történet középpontjában egy igazságtalan per áll, amelyben egy fekete férfit vádolnak meg alaptalanul egy fehér nő megerőszakolásával. A regény egyszerre fejlődésregény, társadalmi látlelet és morális példázat, amely az empátia, az igazságosság és a civil kurázsi kérdéseit járja körül.

A könyv óriási sikert aratott: 1961-ben Pulitzer-díjat kapott, és rövid idő alatt klasszikussá vált. 1962-ben filmadaptáció is készült belőle, amely tovább növelte a történet ismertségét és hatását. Harper Lee azonban nem követte a sikert újabb regények sorával. Visszahúzódó alkat volt, kerülte a nyilvánosságot, és egyre ritkábban adott interjút. Ez a hallgatás csak növelte a körülötte kialakuló legendát.

Élete végén, 2015-ben jelent meg a Go Set a Watchman című kézirat, amelyet sokáig elveszettnek hittek. A mű valójában a Feketerigó korai változatának tekinthető, és bár jelentős irodalmi esemény volt a publikálása, fogadtatása megosztotta az olvasókat és a kritikusokat.

Harper Lee pályája ritka jelenség az irodalomban: egyetlen, de annál erősebb művel írt be magát a kánonba. Regénye ma is élő szöveg, amelyet generációk olvasnak újra, mert kérdései – igazság, előítélet, erkölcsi bátorság – mit sem veszítettek aktualitásukból.