A pojáca I-II.

Történetünk hősét Szendernek hívták. Mert hős ő, hacsak nem akarja valaki ezt a jelzőt egy olyan embertől elvitatni, aki erejének minden megfeszítésével nemes célért küzd. Ez igazságtalanság is lenne. Szender tulajdonképpen a büszke Alexander névnek agyonnyomorított formája. Történelmük még dicsőséges napjaiban, a görögöktől vették át ezt a nevet a zsidók, s azóta a meggyötört és agyonkínzott keleti zsidók között ebben a torz formában él tovább.
Családi neve már nem volt ennyire hősies: Glatteis. Ezt a nevet bizonyára valamelyik hivatalnok szeszélye vagy a véletlen akasztotta nagyapja nyakára.
Ezen a néven azonban csak igen kevesen ismerték. Tulajdonképen csak a születési bizonyítványában, összeírási-lapján és halotti levelén szerepelt ez a név. Barnovban mindenki csak: „Szender, a pojácá"-nak hívta, vagy pedig: „Rosele pojácájá"-nak.