Az emberi kaland

Itthon vagyunk-e ebben a világban? Körülöttünk forog- e a világmindenség, mint ahogy balgább pillanatainkban hisszük, hinni szeretnénk, vagy valahol a peremén kapaszkodunk? Mik az esélyeink itt ezen a bolygón? Túlélnek-e minket a pillangók? Hogyan került be a gonosz, a rossz, a szenvedés a világba? Hogyan ejtettük foglyul a Sátánt? Miért nem akarta Kepler elhinni önmaga számításainak, hogy a bolygók elliptikus pályán keringenek? Miért vakította meg önmagát Oidipusz? Mi köze a játéknak a világ teremtéséhez? Nevetett-e valaha is Mózes vagy Jézus? Miért flörtölnek a viccek az idegen világgal? Mi köze a szépségnek a rettenethez? Mi köze az autóknak és parfümöknek a transzcendenciához? És így tovább.
A könyv, amelyet kezében tart az Olvasó szokatlan és nyugtalanító kérdéseket tesz föl, és nem mindig talál majd rájuk megnyugtató választ. De szándékom s meggyőződésem szerint ennek ellenére a remény, és nem a kétségbeesés könyve. Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól egy olyan világban, ahol a rettenet és a szépség, a sötétség és a fény, a halál és a szeretet küzd egymással.