Tárkányi B. J. költeményei

Tárkányi Béla, keresztnevén József, 1821. január 2. Miskolczon született, polgári rendű szülőktől, hol elemi és gymnásiumi oskoláit végezte az ötödik osztály kivételével, melybe Lőcsén járt. Tizenöt éves korában az egri papnöveldébe felvétetvén, az ottani érseki lyceumban hallgatta a bölcsészeti és hittani szakokat. Irodalom iránti hajlamát, mely már ekkor fejledezett, különösen a papnöveldében virágzott magyar társaság táplálta; ennek könyveit szorgalmatosan olvasta, s egyúttal a német nyelvet is öntanulással sajátjává tevén, a romai remekirók mellett a németeket is nagy kedvvel kezdte tanulmányozni. Irói első kisérletei is, mind versben, mind prózában, a növendékpapság "Verseny" czímű írott heti lapjában jelentek meg, s farsangi estvékre készített vígjátékai maga és társai által adattak elő; nyilván azonban először a Kisfaludy-Társaság versenyterén jelent meg 1840-ben "Honáldozat" czímű balladájával, mely dicséretre érdemesíttetett, (Kisf.-társ. Évl. II. köt. 16. 266. 11.), hasonló sikerrel 1842-ben "Indítványok" satirájával (Évl. III. köt. 73. 425. 11.) és 1844-ben "Az életből" cízmű költeményével (Évl. V. 36. VI. 506. 1.), mely utóbbi a közülésben fel is olvastatott. Ez által buzdíttatva, folytatta költői dolgozásait, melyek 1842-től fogva, nevével és névtelenül, majd minden folyóiratok- és zsebkönyvekbe felvételt találtak.