Pszichológia és design

A kötet szerzője Ray Crozier, a Cardiffi Egyetem Oktatáspszichológiai Intézetének munkatársa, a művészetpszichológia világszerte ismert jeles művelője. Könyvében - amely a Manchester University Pressnél jelent meg 1994-ben, és amelynek eredeti címe Manufactured pleasures: Psychological responses to design (talán Gyártott gyönyörök - A mesterséges elrendezésekre adott pszichológiai válaszok címmel fordíthatnánk magyarra) - arra vállalkozik, hogy egységes szerkezetben, közérthető nyelvezettel és különösképpen nemcsak pszichológiában jártas olvasók számára rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek a design - nem igazán szerencsés fordításban formatervezés - művelői számára elengedhetetlenül szükségesek a környezetünk tárgyainak formálása során. A design által formált tárgyak körébe beleértjük a használati tárgyakat, így például a ruházatot, a munkaeszközöket, járműveket, épületeket, továbbá a gyakorlati célból használt szimbolikus jelrendszereket, mint amilyenek a betűk vagy forgalmi jelzőtáblák. De ide kell soroljuk magának az emberi testnek a megformálását, azaz a frizurát, a sminket, a testépítés eredményeként létrejött testalakot, a testékszereket vagy más szóval tetoválást és így tovább. Természetesen a mesterséges elrendezések közül nem zárhatjuk ki a műalkotásokat, amelyek bár nem közvetlen használat célját szolgálják, de ugyanúgy egy tervező és teremtő aktus eredményei, mint a használati tárgyak. A műalkotás fogalma viszonylagos, hasonlóan a használati tárgy fogalmához. A korábbi használati tárgyak mára gyakran műtárgyfunkciót töltenek be, de legalábbis beléjük vetítünk olyan esztétikai sajátosságokat, amelyektől azok műtárgy „rangjára" emelkednek. Gondoljunk csak az ősi kultúrák használati és kultikus tárgyaira, kő- és csonteszközeire vagy a lascaux-i barlangfestményekre. De talán nem is kell időben ilyen messzire mennünk. Giotto freskói Assisiben eredetileg az „írástudatlanok bibliájaként", használati tárgyakként készültek, s ma bizonyára senki sem vonja kétségbe, hogy műalkotások. Hasonlóképp: egy 20. század eleji mángorló vagy rokka egy mai szoba díszeként kifejezetten műalkotás-funkciót tölt be. Mint Crozier a bevezető fejezetben hangsúlyozza, a design sokkal több, mint a tárgytervezés vagy különösen az ipari formatervezés folyamata. Jelenti magát a tervezés és gyártás eredményeként létrejött tárgyat is, de jelentheti általában azt a környezetet, amelybe az ember élettevékenységével beavatkozott, és ily módon átalakította azt.