Kis Nagy Ember

Ez a regény a legtöbb mai olvasó álma: fordulatos, cselekményekben gazdag, izgalmas olvasmány - amellett igazi irodalom. Thomas Berger hőse, Jack Crabb - "vadnyugati pionír, indián nyomkereső, mesterlövész, bölényvadász és adoptált csejenn indián". A marville-i aggok házában, száztizenegy évesen meséli el nem mindennapi kalandozását: hogyan töltötte élete első harmincnégy esztendejét az észak-amerikai csejenn indiánok között, hol velük, hol ellenük harcolva. Az egymáshoz kapcsolódó kalandok jelentősége nem önmagukban van, hanem az általuk együttesen ábrázolt világ bemutatásában rejlik. Ez a világ: a XIX. század második felének Amerikája, az ellentmondások, a nagy változások, a nagy felfedezések, a technikai fejlődés Amerikája - de legfőképpen az ellentmondásoké. A nyugati partvidék felé terjeszkedő amerikai civilizáció nem tud mit kezdeni az ezen a területen élő őslakókkal, az indiánokkal, akiknek barbár világa egyre kényelmetlenebbé válik a feltörekvő amerikai polgárság számára. Berger regényének művészi hitelessége abból fakad, hogy egyfelől meggyőzően ábrázolja azt, ahogy egy barbár kultúra életképtelenné válik egy nála a történelmi fejlődében magasabb fokra jutott kultúrával szemben, ugyanakkor emberileg teljes egészében az indiánok oldalán áll, az emberi értékek tekintetében egyértelműen az indiánok magasodnak a fehér amerikaiak fölé. Ebből a kettősségből - vagyis hogy a történelmi szükségszerűség pozitív értékeket is elsöpör - fakad, hogy a könyv lapjairól áradó derűbe olykor némi szomorúság is vegyül