Az ismeretlen birtok

Az ismeretlen birtok a teljesség utáni vágy s a gyógyíthatatlan nosztalgia regénye. „Hőse, egy diák, bolyongás közben egy titokzatos birtokra ért, ott részt vett egy álomszerű kerti ünnepélyen, beleszeretett egy lányba, majd szekéren hazahozták – és ettől kezdve éveken át keresi, keresi azt az elveszített paradicsomot.” – foglalja össze Szerb Antal a lebilincselően érdekes, valóságból és álomból szőtt kalandos-szép történetet. Meaulnes – akit éppúgy önmagáról mintáz Alain-Fournier, mint a regény többi fiúhősét – az az ember, akinek „túl szép volt a gyermekkora”, s aki egész életén át vagy legalábbis egész ifjúságán át „nyögi ennek a túl szép gyermekkornak a terhét”. Túlságosan magasra néz, az elérhetetlen igézetében él, túlságosan sokat követel a sorstól, eszményi boldogságot, ezért válik olykor kegyetlenné, és ezért nem lehet boldog akkor sem, ha eléri áhított, de már nem remélt célját.