A csodavárók I-III.

Több, mint egy tucat kisebb-nagyobb elbeszélés után most a Csodavárók című háromkötetes regényt adom az olvasó kezébe. Író és olvasó egymáshoz való kapcsolata olyan, mint a szerelmeseké. Sohasem állanak egymás mellet, mindig egymással szemben; sokszor összeszaladnak s pillanatokig azt hiszik, hogy tökéletesen átömlött egymásba a lelkük. Máskor megdöbbenve néznek maguk elé: Úristen, ki ez az emberés mit akar tőlem? Író és olvasó néha azt hiszik, hogy ismerik egymát; ám egy új könyv alkalmával már nem értik egymás szavát s kiderül, hogy azelőtt is mindent félreértettek, amiről közöttük szó volt. Utólag kételkedni kezdenek abban, amire azelőtt rá merték volna építeni egyetlen édes életüket.
Valamirevaló íróember minden új könyve alkalmával tele van félelemmel és kíváncsisággal. Vajjon megismernek-e s megismerem-e őket, akik előtt olyan szent szemérmetlenséggel tárom ki lelkemet? Megtörténhetik, hogy ennél a találkozásnál már egyetlen ismerős arcot sem tudok felfedezni, de az is megeshetik, hogy akiket legjobb barátaimnak tartottam, elfordítják fejüket felőlem s köszönés nélkül megyünk el egymás mellett az uccán.
Ilyenkor, azt hiszem, legbecsületesebb, ha az író, aki végre is egyedül áll sokszáz vagy ezer olvasójával szemben, erőt vesz hiúságán s gőgjén, megszólít egyet az ismeretlen ismerősök közül s kimagyarázkodi8k. Például így:
Lehet, hogy te eddig minden jóindulatod, elnézésed és gyengédséged mellett tökéletesen félreértettél. Azt hitted - s jogod is volt hinni - hogy én egyszerűen meséket találtam ki a te mulattatásodra, szép, kerek meséket, amelyeket nagy türelemmel kiagyaltam, a művészi teremtés törvényei szerint gondosan megszerkesztettem, tetszetős formába öntöttem, némi csinos metaforákkal és más stílusdíszítményekkel, színes miniatürképecskékkel, keretrajzokkal és iniciálékkal kicifráztam abból a célból, hogy két órán belül lebilincseljem érdeklődésedet, pihenőt adjak elmédnek, tapintatosan meghassalak, illedelmesen megkacagtassalak s a végén kibékítselek az erkölcsi világrenddel még hazugság és bohóckodás árán is, mint ahogy el is