Hű képet alkotni

A XVII. század – Vermeer és Rembrandt százada – a holland művészet aranykora. Két világhírű alkotója mellett festők sokasága ontotta a képeket, amelyek jóformán valamennyi család otthonába bekerültek. Remekművek és jó mesterségbeli tudással megfestett, igénytelenebb alkotások együttese vázolja fel a század holland festészetének képét, amelyet Svetlana Alpers, a Berkeley egyetem művészettörténész professzora teljesen új szempontok szerint vizsgál. A hagyományos, kronológián alapuló feldolgozást háttérbe szorítva abból indul ki, hogy a történeteket elbeszélő itáliai művészettel szemben a Németalföld festészete már a középkor óta a világ leírására és a leíráson, a regisztráláson alapuló megismerésre helyezi a hangsúlyt. Az olyan találmányok, mint a mikroszkóp vagy a camera obscura eszközt jelentettek a holland festők kezében, hogy művészetüket ebben az irányban alakítsák tovább, de fontos szerep jutott Bacon filozófiájának, az új természettudományos felismeréseknek vagy a térképészetnek is. A stíluskritika és ikonográfia tradicionális művészettörténeti módszereitől eltérő feldolgozás a szakemberek mellett valamennyi művészet iránt érdeklődő olvasónak új szempontokat adhat egy-egy holland festmény, alkotó vagy a korszak egészének megismeréséhez.