Az emlékezés kavicsai

A fordítók, Földes Anna és Mihályi Gábor által dedikált példány.

Eva Quittner, Ausztráliában élő festőművész, egy felnőtt fiú és lány édesanyja, évtizedekig próbálta ha nem is elfeledni, legalább elhessegetni, tudata alá szorítani mindazt, amit gyerekfejjel, Klein Éviként átélt. De egy napon ráébredt: hallgatásával a feledésnek ajándékozná legnagyobb kincsét, az emlékeit.
Leült az íróasztalához, hogy megírja a múltat, felidézze gyerekkorának fényeit, árnyékait és azt a történelmi kataklizmát, amely kiszorította őt az otthon védettségéből.
Amikor e könyv hősét megismerjük, a győri Rónay Jácint utca egy szépen berendezett, háromszobás lakásában boldog, harmonikus családban, állatorvos apjával, szerető édesanyjával és rajongva tisztelt bátyjával él együtt, derűsen készül a felnőtt életre. Iskolába jár, rajzolni tanul, és legrosszabb álmában sem tudja elképzelni azt, ami bekövetkezik. Hogy sorsa a kirekesztettség és árvaság lesz: megjárja a lágerek poklát, és népes családjából egyetlen túlélőként tér haza. Szavakból és szeretetből szőtt portrék, hiteles dokumentumok könyve Az emlékezés kavicsai. Történelemkönyv, a gyűlöletnek megálljt parancsoló számadás; családregény és rekviem azokért, akiknek sírja sincs, csak az emlékük él.